Osztalékfizetési politika a különböző méretű mezőgazdasági vállalkozásoknál

Belovecz Mária – Borszéki Éva

Kulcsszavak: adózott eredmény, fizetett osztalék, mezőgazdaság, üzemnagyság, egyéni és társas vállalkozások

A magyar mezőgazdaság duális jellegű. Egyszerre vannak jelen az ágazatban a nagyüzemek, amelyek a termelés zömét adják, és a kisüzemek, amelyek a vidéki foglalkoz-tatás és a szociális szempontok miatt fontosak. A mezőgazdasági vállalkozások esetében az osztalékfizetés mértékét és arányát a gazdaság mérete és működési formája is befolyásolja. A kisebb méretű gazdaságok az elért eredményt szinte teljes egészében kifizetik osztalékként, mivel – a kisebb adóteher miatt – bérfizetés helyett osztalék formájában veszik ki a jöve-delmüket a vállalkozásból. Minél nagyobb az üzemméret, annál alacsonyabb az egy hektárra jutó osztalék. A vizsgált évek alatt (2001–2010) minden üzemméret esetében nőtt az egy hek-tárra jutó fizetett osztalék mértéke. Az EU-hoz való csatlakozás előtti években jelentős in-gadozások figyelhetők meg az osztalékfizetés mértékében és arányában. Az EU-csatlakozás után kezd kialakulni egy szint az osztalékfizetés arányát tekintve, ami az utolsó vizsgált négy évben (2007–2010) állandósulni látszik, kivéve a 15 ha alatti gazdaságokat, ahol 100% feletti ez az arány. Ebből az következik, hogy a 15 ha alatti gazdaságok nem forgatnak vissza a vál-lalkozás működésébe, ezáltal nincsen meg bennük az önerős fejlesztés lehetősége, hosszú távon nem életképesek. A 15–40 hektár közötti gazdaságokban 80–84% közötti, a 40–100 ha közöttiekben 60–64% között, a 100 ha felettiek esetében 50% alatt marad az osztalékfizetési arány. Minél nagyobb méretű a gazdaság, annál nagyobb az eredményből visszaforgatott hán-yad, azaz annál inkább képes az önerős fejlesztés megvalósítására. A különböző méret-kategóriák esetében jelentős különbség tapasztalható az egyéni és a társas gazdaságok által ki-fizetett osztalék arányában. Az egyéni gazdaságok esetében minden vizsgált méret-kategóriában állandósulni látszik az osztalékfizetési arány, míg ez a társas gazdaságoknál csak a 100 ha feletti gazdaságokra érvényes. A kisebb méretű társas gazdaságok esetében nem található szoros kapcsolat az elért eredmény és a kifizetett osztalék között, a tulajdonosi szem-lélet rövid távú, ami nem szolgálja az ágazat érdekeit.

Teljes cikk