A megújuló energiaforrások szerepe és hatásai a hazai agrárgazdaságban

Magda Róbert

Kulcsszavak: energiafüggőség, megújuló energiahordozók, biomassza, foglalkoztatás

Összességében megállapítható, hogy Magyarországon az elmúlt fél évszázadban rendkívül megnőtt az energiafelhasználás, ami többnyire a fosszilis tüzelőanyagokból nyert energiára alapult. Ez arra készteti a jelen és a jövő kor társadalmát, hogy törekedjen a rendelkezésre álló megújuló energiaforrások felhasználásának előtérbe helyezésére, melyek használata a fenntarthatóság és a versenyképesség szempontjából sem elhanyagolható, hiszen ismert, hogy napjaink egyik kritikus költségtényezőjét adják az energiaköltségek.
A megoldásban jelentős szerep hárul a vidéki társadalmakra, mert hiába történik az energiafelhasználás zöme az urbanizált területeken, az energia-előállítás, kitermelés a vidékre koncentrálódik. A fosszilis tüzelőanyagok korlátaiból adódóan új lehetőségeket kell felkutatni és kiaknázni. Mindez nemcsak az energiapolitikára lesz hatással, hanem hatni fog a foglalkoztatáspolitikára is.
A kormányzat 10 év alatt 1 millió munkahelyet tervez létrehozni. A zöldfoglalkoztatási programok eredményeképpen – a Megújuló Energiahasznosítási Cselekvési Terv szerint – mintegy 150-200 ezer új (ennek keretében a megújuló ipar mintegy 70-80 ezer) tartós munkahely létrejötte várható. A jelenlegi tapasztalatok szerint szóban és ígérettel mindenki szükségszerűnek tartja a megújuló erőforrások részarányának növelését, de a megvalósítás viszonylag visszafogott. Elsősorban a biomassza-hulladék potenciált kellene a helyi égetőkbe – a keletkezés helyén – hasznosítani.
A megújulóenergia-ipar kiépítése napjaink feladata. A megújulóenergia-ipari fejlesztésekhez szükséges a humán erőforrás fejlesztése, valamint a zöldgazdaságban a foglalkoztatottak számának növelése. Várhatóan a megújulóenergia-hasznosítás növelése jelentős foglalkoztatásnövekedést is indukálhat, így a támogatása többszörösen is indokolt, de lehetőségeit nem szabad túlbecsülni. További potenciálokat rejthet az energiamegtakarításhoz szükséges építőipari programok foglalkoztatási szerepe és az új gépek, berendezések gyártása. A zöld gazdaság kiépítése nagyobb foglalkoztatással járhat, mint maga az energiatermelés.
Mindezek összefüggnek az EU elvárásaival a kohéziós és az energiapolitika területén is. Az EU kohéziós politikájának alapvető célja, hogy megszüntesse a régiók közötti különbségeket.

Teljes cikk