Civil szervezetek szerepe a vidékfejlesztésben

Varga Eszter

Kulcsszavak: vidékfejlesztés, civil szervezetek, LEADER akciócsoportok, Nemzeti Vidékstratégiai Koncepció

A civil szervezetekkel kapcsolatos viták a rendszerváltás időszakát követően folyamatosan napirenden szerepelnek. Jelenleg új kerettörvény készül, amely a definíciós viták végére is pontot tehet. A jövőbeli vidékfejlesztési irányokat kijelölő Nemzeti Vidékstratégiai Koncepció a szakirodalomban és a statisztikákban gyengének minősített civil szektor helyett erős civil szférát vizionál, és a vidékfejlesztésben elkötelezett civil szerveződések bevonását tervezi a fejlesztő programok, valamint a vidéki válság megoldásának kidolgozásába. Magyarországon azonban egyelőre nem látszanak tisztán a vidéki civil szervezetek szerepkörei, amelyek ismerete pedig szükséges a tervezésben. A Dél-Dunántúl régióban végzett empirikus felmérés eredményei szerint a legnagyobb eséllyel a „stabil, aktív, nyitott” civil szervezetek tartozhatnak a programozásba bevonható civil szerveződések közé. Az ő szerepük azonban túlmutat a fejlesztő programok, valamint a vidéki válság megoldásának kidolgozásán, mert a vidéki lakosság mobilizálásában is nagy segítséget nyújthatnak. Ezek mellett léteznek a LEADER akciócsoportok, akik a jelenleg betöltött funkcióik alapján az említett elvárásoknak már meg is felelnek, de az kérdéses, hogy az önkormányzati és a vállalkozói szféra képviselőit is magába integráló akciócsoportok mennyire tekinthetők tisztán civil szerveződéseknek.

Teljes cikk