Az egykulcsos személyi jövedelemadó várható hatásai az agrárfoglalkoztatásra

Horváth Gábor – Paragi Márton

Kulcsszavak: egykulcsos személyi jövedelemadó, munkavállalók, munkáltatók, foglalkoztatás

A személyi jövedelemadó rendszert érintő 2011. évi változásokkal kapcsolatban elhangzott vélemények és értékelések rendkívül egysíkúak. A változások és az eredmények bemutatásakor az adózó magánszemélyt állították a középpontba, a magánszemélyeket érő pozitív és negatív hatásokat összevetve, s így mérleget vonva. Az intézkedések gazdaságpolitikai dimenzióit ugyanakkor figyelmen kívül hagyták: az ágazati szinten megnyilvánuló hatások számszerűsítése, illetve a makrogazdasági következmények összegzése és bemutatása nem történt meg. Az szja-változásokból fakadó nettóbér-csökkenést a munkáltatóknak kompenzálniuk kell. Az intézkedéssel jól járó munkavállalók ugyanakkor kizárólagosan élvezik nettó bérük növekményének hasznát. Ez ágazati szinten azt jelenti, hogy míg az adóintézkedések eredményét a munkavállalók élvezik, a költségeket az érintett ágazatok, azok munkáltatói viselik. A magyar nemzetgazdaság versenyképességének alakulása és a gazdaság növekedése szempontjából ezek a hatások kritikusak.
Mindebből az következik, hogy az egykulcsos adó bevezetése mellett az adójóváírást teljesen kivezetni nem szabad: az alacsony képzettségű, nehezen foglalkoztatható rétegek helyzete romlik és az alacsonyabb munkajövedelem mellett foglalkoztató ágazatok versenyképessége csökken annak következtében, hogy a minimálbéren, illetve garantált bérminimumon foglalkoztatottak körében a reálpozíciók megtartása közel 30 százalékos béremelési terhet ró az ágazatokra idén és a következő két évben.

Teljes cikk