Az élelmiszer-gazdasági marketing helyzete és lehetőségei Magyarországon

Gaál Béla

Kulcsszavak: gazdasági válság; szektoriális marketing; új értékrend; tennivalók

A múlt áttekintése, a jelen értékelése és a jövő körvonalai ismét megerősítik azt a megállapítást – amely a rendszerváltás idején is megfogalmazódott –, hogy azok a környezeti (éghajlat, víz, hőmérséklet), történeti, tradicionális (évszázados szakmakultúra), technológiai (új, korszerű rendszerek) előnyök, amelyek a magyar élelmiszer-gazdaság nemzetközi előnyeit alapozták, pillanatok alatt köddé válnak, eltűnnek, a nem megfelelő piaci munka, marketingtevékenység hiányosságai miatt. Ezért a jövő élelmiszer-gazdaságának kulcsszerepű eleme a tudatos és szisztematikus marketingstratégia-építés, és a közösségi marketingtevékenység állami gondolkodásba történő beépítése. Ez egyben a CAP (Common Agricultural Police) mellett a nemzeti agrárstratégia építését is lehetővé teszi, nemzeti kompetenciába helyezi. (Él is ezzel valamennyi erős agrárország az EU-ban.)
A közösségi intézményrendszer (AMC) megerősítése, agrárpolitikába történő bevonása, racionális, az EU-forrásokat is felhasználó működtetése a vállalkozás és az állam elemi érdeke. Ez egyben azt a szinergiát is biztosítja, amely az állam és a régiók, az igazgatás és a vállalat, a kis- és a középvállalati klaszter együttműködésétől elvárható. Az ilyen filozófia segíthet a magyar termékek piaci eredményességében, a magyar fogyasztó hazai termék iránti elkötelezettségének növelésében, áttételesen a foglalkoztatottsági szint és a nemzeti jövedelem agrároldali növekedésében.

Teljes cikk