A földhasználat-váltás gazdasági modellezése a bodrogközi tájgazdálkodási mintaterületen

Schneller Krisztián – Kohlheb Norbert – Skutai Julianna – Podmaniczky László

Kulcsszavak: földhasználat-elemzés, ártéri szintek, tájhasználat-váltás, gazdasági modell

A bemutatásra kerülő öt bodrogközi településre (Karos, Karcsa, Pácin, Nagyrozvágy, Cigánd) kiterjedő kutatásunk két részből állt.
Az elemzések első része a termőföld hasznosítására vonatkozó javaslatokat alapozta meg, a második rész pedig a javasolt változások gazdasági következményeit kísérelte meg modellezni.
A termőföld hasznosítására vonatkozó javaslatok megalapozásához az úgynevezett „ökotípusos” modellt használtuk, míg az elemzés második részében a gazdasági hatásokat kérdőíves felmérésen alapuló ökonómiai modell segítségével értékeltük.
Az elemzések eredményei egyértelműen igazolták, hogy a termőhelyi adottságok (beleértve a rendszeres vízkivezetés, így az ártéri gazdálkodás lehetőségét is) alapján a térségben jelentős változásokra lenne szükség. Ez elsősorban a jelenleg szántóként használt területek csökkenését, az erdő- és gyepterületek növekedését jelentené.
A termőföld hasznosítására vonatkozó javaslatok gazdasági értékelése azt mutatta, hogy a termőhelyi adottságokhoz történő igazodás – az agrár-környezetgazdálkodási támogatásokat is figyelembe véve – gazdasági szempontból is kedvező lehet. A vizsgálat ugyanakkor nem terjedt ki arra, hogy egy ilyen új típusú környezethasználat megvalósítása milyen egyéb költségekkel jár (új gépek, berendezések), és nem foglalkozik a szociológiai (pszichológiai) kapcsolódásokkal sem. Ez utóbbi azért lehet fontos, mert a gazdáknak a korábbi tevékenységükhöz képest gyakran egy teljesen más típusú tevékenységre kell átállniuk. Továbbá a javasolt termőföld-használatok csak gazdálkodói összefogással valósíthatók meg, hiszen a rendszeres vízkivezetésen alapuló gazdálkodás nagyobb összefüggő térséget érint.
A kutatók és a tervezők véleménye alapján az elvégzett elemzések jó kiindulópontot adhatnak a további kutatások elvégzésére, köztük a felsorolt hiányosságok pótlására. A vizsgálat elősegítheti a gazdálkodók hatékonyabb tájékoztatását és ezáltal azok térségi együttműködésének magvalósulását. Hasonló típusú kutatások elvégzését, illetve a jelenlegi munka kiterjesztését elsősorban a Tisza menti ártéri területek esetében javasoljuk, ahol már több helyi próbálkozás is történt az ártéri tájgazdálkodás megvalósítására.

Teljes cikk