A magyar élelmiszer-gazdaság aggregált szintű külkereskedelmi teljesítménye az EU-cs

Nagy Zsuzsanna

Kulcsszavak: élelmiszergazdaság-külkereskedelem, versenyképességi mutatószámok, megnyilvánuló komparatív előnyök

A szerző a magyar élelmiszer-gazdaság külkereskedelmi teljesítményét vizsgálja az EU-15 piacain a csatlakozást követően, mint a versenyképességi vizsgálatok egyik kiemelt területe. A versenyképesség mérésére különböző modellek és mutatószámok ismertek. A hazai élelmiszer-gazdaság külkereskedelmi teljesítményét cserearány-index, koncentrációs mutató, klasszikus Grubel-Lloyd index, egyszerű RCA mutató indikátorokkal vizsgálva megállapítható, hogy a cserearány-index a 2006-2008 közötti években kedvezőbben alakult az előző három évinél. Az élelmiszer-gazdaság export- és import-koncentrációja (H-index) csökkent 2004-től, de az agrárimport továbbra is koncentráltabb; az ágazaton belüli kereskedelem szerepe (GL-index) többnyire nőtt az EU-15 piacain, azonban az értékek jelentősen szóródnak tagállamonként és termékcsoportonként. A megnyilvánuló komparatív előny mutató (RCA) értékei általában csökkentek 2004 után. Növekvő komparatív előny figyelhető meg a gabona és gabonakészítmények viszonylatában, míg több termékcsoportnál (élő állat, hús és húskészítmények, tejtermék és tojás, gyümölcs- és zöldségfélék stb.) csökkenő komparatív előny mutatkozik, sőt egyes termékcsoportoknál a komparatív hátrány növekvő mértékű megjelenését (italok), illetve növekedését (kávé, tea, kakaó, fűszer) tapasztaltuk.

Teljes cikk