Az átalakuló magyarországi tejgazdaság

Kőnig Gábor

Kulcsszavak: tej, tejipar, tejágazat, EU, agrárkereskedelem

Az EU-csatlakozással a tejágazatban bár bővült a belföldi piac (nőtt a forgalom és a fogyasztás), amit a növekvő olcsó import fedezett, míg a felvásárlás és az értékesítés (bel- és külpiacra egyaránt) csökkent, illetve stagnált. Az import erősödése a hazai cégek belpiaci részesedését mintegy 80%-ra csökkentette, miközben a vállalati koncentráció még intenzívebbé vált a magyar tejágazatban, s a nagyvállalatok tovább erősítették pozíciójukat, míg a kicsik tovább gyengültek. 2005-ben a Parmalat – állami segítséggel – termelői tulajdonba került, ami a vertikális integráció erősödéséhez vezetett. A külföldi tulajdon meghatározó helyzetbe került a tejiparban – 2004-ben 87% volt a részesedése, ami a második legnagyobb az élelmiszeripari alágazatok között – célja azonban elsősorban a hazai piac kielégítése, s nem az exportbővítés.

A koncentrációs folyamatok az EU-ban is tapasztalhatóak, az még azonban nem dőlt el, hogy a nem-termelői vállalkozás, vagy a szövetkezeti vállalkozás az életképesebb. Ez Magyarországra is érvényes. Az minden esetre pozitívum, hogy nő a koncentráció, és olcsóbbak a tejtermékek, ami ugyan a tejtermelőket nyomasztja drámaian.

A jövőben a verseny fokozott kiéleződése várható, melyet az EU liberálisabb politikája, a WTO-reformok, az új versenytársak megjelenése „garantál”. Ennek jegyében folytatódik tovább a tejgazdaság átalakulása.

Teljes cikk