A Nitrát Rendelet végrehajtása mezőgazdasági vállalkozásokban

Hoffmann András – Somogyi Tamás

Kulcsszavak: Nitrát Rendelet, tápanyag-gazdálkodás, vállalati nitrogénmérleg

A Nitrát Rendelet eltérő időpontokat határoz meg a nitrátérzékeny és a nem nitrátérzékeny területeken működő állattartó telepek hígtrágya tárolóinak kiépítésére. Jelen tanulmány ennek következményeit vizsgálja két mezőgazdasági nagyvállalkozásban. A nem nitrátérzékeny területen működő vállalat jelentős környezetterhelést okozhat pénzügyi következmények nélkül. A nitrátérzékeny területen működő vállalat számára viszont a rendelet előírásainak megfelelő hígtrágyatároló és -kezelő rendszer létesítése több százmillió forintos anyagi terhet jelentett. Értéke az üzembe helyezés évében megközelítette a vállalat tárgyi eszköz értékének 10%-át. Működtetése további költségekkel jár. A költségekkel szemben hozamként a hígtrágya N tartalmát lehetne figyelembe venni, vizsgálatainkban statisztikai próbákkal igazoltuk, hogy a 2002-2004 közötti időszakban nem jelentkezett terméstöbblet a hígtrágyával öntözött területeken. Ez arra enged következtetni, hogy a hígtrágya N tartalmának majdnem egésze a kiöntözés körülményei miatt ammónia formájában a légkörbe távozott. A költséges beruházás eredményeként a rendelet célja megvalósult, viszont nem a növénytermelés számára hasznosítható tápanyag keletkezett, hanem légszennyezés. Ilyen és hasonló vizsgálatok hozzájárulnak a fenntartható gazdálkodási rendszer üzemi megvalósításához.