A szerkezeti és ágazati kapcsolattorzulások a mezőgazdaságban

Nemessályi Zsolt

Kulcsszavak: ágazatok, termelési szerkezet, üzemrendszer, külterjes-belterjes gazdálkodás, ágazati jövedelem

A tanulmány vállalatgazdasági és üzemtani szempontból vizsgálja az egyéni és társas gazdaságok szerkezeti változásait, torzulásait. Az állattenyésztési ágazatok jövedelemtermelő képességének romlása és az EU támogatáspolitikája miatt a növénytermelésre specializálódott gazdaságok száma erőteljesen megnövekedett. A mezőgazdasági vállalkozások gazdálkodásának eredményei mindig szoros kapcsolatban voltak és vannak jelenleg is a termelés szerkezetével. Alapvetően a termelés szerkezetétől függ a jövedelem nagysága, amit többek között az ágazatok jövedelemtermelő képessége, a támogatások nagysága és az ágazati kapcsolatokban rejlő lehetőségek kihasználása befolyásol. Az állattenyésztési ágazatok jövedelemtermelő képességének romlása és az EU támogatáspolitikája miatt a növénytermelésre specializálódott gazdaságok száma erőteljesen növekszik, szemben az állattenyésztő és a vegyes szerkezetű gazdálkodással. A gazdaságok szerkezeti torzulása nem kedvez az ágazati kapcsolatokban rejlő előnyök kihasználásának, bár ezek számszerűsítése nem könnyű feladat. A mezőgazdasági vállalatok szerkezetváltozásának tendenciája távlatilag veszélyezteti a nemzetgazdasági egyensúlyokat is. A mezőgazdaság belterjes irányba fejlesztése már 100 évvel ezelőtt is nemzeti érdek volt. A cukorrépa és a dohány termesztésének visszaszorítása, feldolgozó iparaik erőszakos megszüntetése visszafordíthatatlan folyamatokat indíthat el a magyar mezőgazdaságban. Hensch idézi több mint száz éve Pethe Ferenc tanácsát: „Markolj csak keveset, de azt jól megszorítsd, Ne a földet, hanem a munkát szaporítsd!”