A hazai lúdágazat helyzete és perspektívája az EU csatlakozás után

Tóásó Szilvia – Birkás Endre – Vincze Judit

Magyarországon a lúdtartásnak évszázados hagyományai vannak. A hízott libamáj előkelő helyet foglal el az úgynevezett hungaricumok sorában. A lúdhús pedig –nem csak Márton-nap táján- kedvelt pecsenye, főleg faluhelyen. Az évente termelt 1800-1900 tonna hízott libamáj 75-80 %-át exportáljuk, az ebből befolyt összeg évente 30-35 millió euró árbevételt biztosít Magyarországnak. Az exportált baromfitermékek összvolumenén belül az utóbbi években egyre nagyobb arányt képviselnek a víziszrányasokból készült különféle termékek (libamell, -comb stb.). A magyar hízott libamáj termelésének jövőjét elsősorban az exportárak döntik el, de az EU-ban érvényes (és nagyon szigorú) állatvédelmi szabályok betartása ugyancsak befolyással lesz az ágazat működésére. Európában az állatok kényszeretetésével (például a libatöméssel) szembeni fogyasztói ellenérzés erősödése a jellemző. Az EU Állatvédelmi Tudományos Bizottságának jelentése ellenzi a kényszeretetés gyakorlatát a libatartás során. Az EU „Házilúd tartására vonatkozó ajánlástervezet”- e szerint a tömés gyakorlatát 15 éven belül meg kell szüntetni. Ezek ismeretében a kérdés az, hogy hosszabb távon mi jelenthet megoldást a lúdágazatban a hízott máj előállítással foglalkozók számára?

Teljes cikk