Fenntartható-e a dohánytermelő körzetekben az ágazat fejlődése?

Borsos János – Bittner Beáta

A fenntartható fejlődés ágazati és térségi ökonómiai feltételeinek vizsgálata során a dohánytermelő körzetekben a következő megállapításokra jutottunk:

A dohányvertikum a szántóföldi termeléstől kezdődően a „trafikárusításig” jelentős gazdaságszervező erő, amelynek társadalmi értékét árnyékban tartja a dohányzás iránti ellenérzés, pedig a globalizációban a dohány világgazdasági tényező. A világ dohánygazdasága az egyik legjelentősebb globalizációs tényező, mind a tőkebefektetés, mind a világkereskedelem tekintetében. Ebben kell nemzeti szerepünket megtalálni és jól pozícionálni értékeinket, érdekeinket.

Az európai csatlakozást követően a dohánytermelés támogatottsága révén felértékelődött, viszont a lehetőségek kihasználását erősen korlátozza, hogy nem sikerült súlyának megfelelően kezelni az ágazatot, gyengébb gazdasági kondíciói miatt nem tudja kihasználni az Európai Uniós lehetőségeket. Ennek oka az eddigi támogatottság aszinkronjaiban keresendő.

A hazai dohányvertikum az összes termelőágazat közül történelmi mélységben is a legszervezettebb agrár-ipari komplexumnak számít. Az általános mezőgazdasági válságok, a privatizációs veszteségek, az agrárrendtartási hibák ezt a vertikumot sem kerülték el. 2006-ig van esély a gazdasági felzárkózásra, ha a nemzeti támogatást nem hiúsítják meg a költségvetési zavarok.

A hazai dohánytermelő körzetek jelentősen átrendeződtek. A keleti és északi dohánytermelési nagytáj adja a termelés 85%-át, Duna-Tisza köze és a dél-tiszántúli nagytáj 13-14%-át, némi szórványtermesztés is folyik különböző helyeken. Az ágazat térségi jelentősége a keleti és északi dohánytermesztési nagytájban a hagyományos dohánytermelő községekben rajzolódik ki, a családi foglalkoztatás, a jövedelemszerzés, s az időszakos munka tekintetében.

A kiterjedt dohánykertészkedésnek műveltségi vonzata is van. Az utóbbi években indult újra a dohánykertészképzés, de a rendszeres szaktanácsadás, továbbképzés fenntartja és bővíti a termelők korszerű szakmai ismeretét, kultúráját. Ennek köszönhető pl.: a hidrokultúrás palántanevelés széleskörű, gyors elterjedése. A szakmai ismeretek szintentartását szolgálja a DOKUT Rt. szerkesztésében megjelenő Magyar Dohányújság és az utóbbi évek szakkönyvtermése, s nem kevésbé az AGROTAB Kft.* időszakos kiadványai, szakmai bemutatói. Vagyis a dohánytermelés körüli társadalmi szerveződés sokkal nagyobb hatású, mint az ágazat területi kiterjedése, hiszen a dohánykultúra közvetve, vagy közvetlenül 140 ezer ember foglalkoztatásában játszik szerepet, ami teljes foglalkoztatásra számítva 32 000 fő megélhetéséhez ad jövedelmet. Ezentúl 15 000 családban teremt munkaalkalmat, ami ugyancsak teljes munkaidőre számítva 5 000 fő foglalkoztatását jelenti, pontosabban jelentette 2000. év felmérésének időszakában. A dohányvertikum teljes keresztmetszetét vizsgálva a dohánytermesztésen túl a gyártásban, a nagykereskedelemben megközelítően 3000 fő dolgozik, a kiskereskedelmi eladás legalább 120 000 embert érint, ami teljes munkaidőben számítva 24 000 fő megélhetési forrását adja.

--------------------------

*A DOKUT RT. 100 %-os tulajdonú társasága.

Teljes cikk