Árfolyam-politika és az agrárgazdaság

Magda Sándor

A tanulmányban közölt adatok és tények alapján megállapítható, hogy a felülértékelt, tendenciájában erősödő forint-árfolyam agrárgazdaságra gyakorolt negatív hatásai között legfontosabbak a következők:
- Az export versenyképesség csökkenése miatt a visszamaradt terméktömeg árcsökkenést vált ki a belső piacokon.
- Az olcsóbbá váló import előnyeit nem a teljes agrárágazat, hanem csak egyes piaci szereplők (pl. az élelmiszeripar egyes szakágazatai, a takarmánykeverők) élvezik, így a fo­rint-erősödés költségcsökken­tésbeni szerepe a termelők körében nem érvényesül.
- A kialakult import-verseny az élelmiszerek belső piacán árletörő hatású, ami gyengíti a hazai mezőgazdaság jövedelemtermelő képességét.
- A termelői árak a kínálati piac körülményei között csökkenő irányzatúak, így romlik a termelők jövedelempozíciója.

A fentieken túl a jövő szempontjából külön figyelmet érdemel, hogy a forint-árfolyam agrárágazatokat érintő negatív következményeinek tompítására – az EU tagság körülményei között – a korábban alkalmazott nemzeti beavatkozások már nem alkalmazhatók.
Fontos hangsúlyozni, hogy a hazai agrárgazdaság és élelmiszergazdaság szakemberei nem öncélú ágazati érdekből foglalkoznak a monetáris politikával. A realitásokkal jobban számoló árfolyam-politika nemzetgazdasági érdek is, mert a túlértékelt nemzeti valuta az importot ösztönzi és korlátozza a versenyképes exportot, rontva az ország fizetési mérlegét. Ugyanakkor az ország gazdasági helyzetével összhangban álló árfolyamszint reális versenyfeltételeket teremt a hazai vállalkozások számára gazdaságosabbá téve és ezzel ösztönözve az exportot, mérsékelve az importban való érdekeltséget, s mindezzel javítva az ország fizetési mérlegét.

Teljes cikk