Az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer hatékonysága az EU-ban

Vásáry Viktória

Az Európai Unió Közös Agrárpolitikára fordított kiadásainak szabálytalanul és jogtalanul kifizetett (4000 euró feletti) tételeit a tagállamok kötelesek jelenteni az EU Bizottságának. Az EU Számvevőszéke által legutóbb elkészített külön jelentés alapján az 1971 és 2002 között megállapított szabálytalan kifizetések visszafizetési folyamata az összeg 75%-át érintő mértékben még mindig „függőben” van. A kérdés jelenleg az, hogy az 1992. évi reformot követő, a támogatási szerkezetben dominánssá vált közvetlen támogatások kifizetései mennyire járulnak hozzá ehhez a helyzethez.

A különböző támogatási formák részletes vizsgálata során megállapításra került, hogy az Integrált Igazgatási és Ellenőrzési Rendszer ernyője alá tartozó támogatásokkal kapcsolatban viszonylag rendszertelenül tesznek jelentést a tagállamok. Ez azt jelenti, hogy az IIER hatáskörébe tartozó támogatásokkal kapcsolatos visszaélés jelentéktelen mértékű az egyéb szabálytalanul kifizetett támogatások mértékéhez képest. Ettől függetlenül, vagy épp ezen tény tudatában felmerül a kérdés, hogy mennyire minősíthető hatékonynak az IIER, mely országokban, milyen területen vannak gyengébb pontok és azok mivel magyarázhatóak.

A tanulmányban feldolgozott 3 év adatai alapján megállapítható, hogy bizonyos esetekben az országonkénti elemzés és nem az EU-15 szinten kiszámított összesített hibaszázalék a mérvadó. Ez részben annak köszönhető, hogy esetenként egy-egy tagállamban (a többihez viszonyítva) rendkívül nagy számú ellenőrzést végeztek, ami olyan mértékben módosította az adott ország hibaszázalékát, amely EU-szinten jelentős torzulást eredményezett. Részben pedig azzal magyarázható, hogy a hibaszázalék-értékek évről-évre és országról országra is nagy eltérést mutatnak, különösen az állati prémiumok tekintetében, melyeknél a következő problémák merültek fel:
- A valósnál több egyedre vonatkozó kérelmek benyújtása.
- A takarmánytermő területek méretének túlbecslése az állatsűrűségi faktor kiszámításánál.
- A gazdasági regiszter hiánya.
- A menedzsment hiányosságai.
- A kötelező állatnyilvántartók, marhalevelek és fülkrotáliák használatának hanyag kezelése.
- A ténylegesen művelt területnél nagyobb területre szóló, illetve a jogosulatlan területekre vonatkozó kérelemkitöltés.
A magasabb összegű támogatásban részesülő növények feltüntetése.

A vizsgált években a hibás kérelmek százalékos aránya az EU 15 átlagában – az összes benyújtásra került igénylések viszonylatában – a területalapú támogatásoknál 2-3-3%, az állati prémiumoknál 1-2-1,5% körül mozgott. Az ellenőrzött kérelmek számához viszonyítva a területalapú támogatásoknál 20-25-38%, illetve az állati prémiumoknál 10-14-12% volt ez az arány.

Teljes cikk