A japán gazdaság néhány jellegzetessége a XXI. század fordulóján

Tömpe István

Kulcsszavak: gazdasági növekedés, defláció, mezőgazdasági termelés, farmjövedelmek, élelmiszerfogyasztás

Japán és a Távol-Kelet évtizedeken keresztül a világ egyéb térségeinek csodálatát vívta ki elsősorban az átlagot meghaladó, gyors gazdasági növekedésével. Az 1990-es években a korábbi „keleti motor”-ként tekintett Japán gazdasága különleges helyzetbe került: a növekedés nagy mértékben lecsökkent, sőt hosszú időn keresztül alapvetően stagnált, az általánosan jellemző inflációt defláció váltotta fel. Ezek a jelenségek újból felkeltették a szakemberek érdeklődését a japán gazdaság iránt, egyfelől az előállt helyzet okainak feltárására, másfelől a megoldások keresésére. A japán gazdaság megújulásának feltételeit döntően azok a tényezők határozzák meg, amelyek az elmúlt tíz évben a gyengélkedés okaiként jelölhetők meg, mint pl. a hosszú ideig tartó defláció közgazdasági árai: a defláció következtében lecsökkent belső megtakarítások, az ennek következtében megtorpant beruházások, a lakossági kereslet stagnálása; vagy a közösségi (kormányzati) költekezés gazdasági hatékonyságot nem növelő jellege, a külkereskedelem aktív mérlegének csökkenése, a nem megfelelő tőkekihelyezések, a pénzügyi és gazdaságpolitikai reformok elmaradása. Megállapítható az is, hogy a japán agribusiness ebben a megújulási, megélénkülési folyamatban nem fog pozitív szerepet játszani, sőt inkább a további gazdasági nehézségek egyik forrása lesz.

Teljes cikk