Az öntözés szerepe, jelentősége

Helyes Lajos

Kulcsszavak: öntözés, öntözés költsége, költségelemek, öntözött szántóföldi növények és kertészeti kultúrák

Az öntözés egyik alapvető célja, hogy javítsa az egyre növekvő népesség élelmiszerrel való ellátását. A világon jelenleg a szántóterület 17%-át öntözik, viszont ez a felület adja az évenként betakarítható össztermés valamivel több mint 40%-át. Hazánkban a vízjogi engedéllyel rendelkező öntözésre berendezett területünk 210 ezer hektár, ami a szántóterület közel 5%-a, de a ténylegesen öntözött terület évjárattól függően ennek kb. a fele. Az Európai Unióban átlagosan a szántóterület 13,5%-a tekinthető öntözöttnek.

Az elkövetkező évek alapvető fejlesztési feladata a már meglévő öntözőrendszerek felújítása és bővítése. A szántóföldi növények közül a kukorica, a napraforgó, a cukorrépa és a burgonya öntözése indokolt. Az öntözött területek arányának növelése kiemelten fontos a kertészeti kultúrákban. A zöldség-, gyógynövény-, gyümölcs- és a dísznövénytermelésben egységnyi területre vonatkoztatva nagy termelési értéket állítanak elő, ezért az öntözés hiánya a termelők (vállalkozók) számára jelentős kockázattal jár. Az Európai Unió termelőivel való versenyképesség elérése miatt indokolt az öntözhető terület kb. 100 ezer hektárral való növelése.

Az öntözési kapacitás tervezésénél számolni kell azzal, hogy a természetes csapadék mennyisége és eloszlása tekintetében az évek között lényeges eltérések lehetnek. Ezért egymást követő években is nagyságrendileg eltérő – akár 5-10-szeres – öntözővíz-igény léphet fel az eredményes és biztonságos termelés érdekében. Az öntözés költségelemei közül a víz- és csatorna díj, az amortizáció, illetve a felhasznált energia költségei a jelentősebbek. Az egy hektárra vonatkoztatható átlagos öntözési költség a vizsgált gazdaságban, természetesen évjárattól függően (csapadékos vagy száraz év), 35 és 87 ezer Ft/ha között ingadozott, és a 6 év átlagában 57 ezer Ft/ha-t tett ki.

Teljes cikk