A hazai lúdhizlalás és libamájtermelés helyzete és perspektívája

Tóásó Szilvia – Tenk Antal – Látits Miklós

Kulcsszavak: lúdállomány, libahizlalás, hízott libamáj, termelési mutatók, költség és jövedelem

A világ hízott nyers libamáj előállítói között Magyarország évtizedek óta előkelő helyen áll, évi mintegy 2 ezer tonnás termelésével, melynek 80%-a export. A magyar baromfiágazat exporttermékei között – fokozatos csökkenése ellenére – a hízott libamáj 8-10%-ot képvisel.

A meghizlalt libák száma 1994-2004 között, évenként változóan, 3-4 millió között ingadozott. Az egyedenkénti testtömeg, enyhén csökkenően, 7 kg körüli, míg az egy liba után nyerhető átlagos májtömeg 10 év alatt 5%-kal növekedett. A hízott libák testtömegének és májtömegének aránya viszonylag stabilnak tekinthető. A hizlalási költségek évről-évre gyorsabban emelkedtek, mint az árbevétel, így a hízott libán realizálható jövedelem fokozatosan csökkent. A feldolgozóknak az exportra kerülő nyers libamáj alapanyagköltsége egyre magasabb, a nyers libamáj exportára viszont évről-évre csökkent.

A hízott liba- és hízott nyers libamájtermelés, a romló exportfeltételek következtében, válaszút előtt áll! A dilemmát fokozza, hogy az EU állatvédelmi szabályai 2011-ig egy új (kényszeretetéstől mentes) hizlalási technológia alkalmazását írják elő, ami teljesen új alapokra helyezheti a hízott libamáj-előállítás több évtizedes hazai gyakorlatát.

Teljes cikk