Az EU vidékfejlesztési politikájának aktuális irányai és ezek megjelenése a magyar KAP Stratégiai Tervben

Maácz Miklós

Kulcsszavak: kutatás, vidékfejlesztés, vidékpolitika, Közös Agrárpolitika, helyi fejlesztés JEL-kód: Q18, R11, R58

DOI: https://doi.org/10.53079/GAZDALKODAS.67.3.t.pp_247-266

A Gazdálkodás 66. évfolyamának 6. számában megjelent vitaindító tanulmányra („A vidékfejlesztés helye és szerepe a fejlesztéspolitikában” (Goda-Hamza-Mezei-Rácz, 2022)) reflektálva a cikk összefoglalja, hogy a szerző szerint merre tart az Európai Unió vidékfejlesztési politikája napjainkban, elsősorban az EU vidéki területeinek, a tanulmányban is említett, hosszú távú jövőképét felvázoló dokumentumban foglaltakra támaszkodva (Európai Bizottság, 2021). Ezután bemutatja, hogy az új irányok hogyan jelennek meg a 2023-27. évekre szóló magyar Közös Agrárpolitika (KAP) Stratégiai Tervben. Áttekinti, hogy milyen új irányvonalakat jelenít meg az Európai Bizottság Hosszú távú jövőkép az EU vidéki területei számára (Long-term vision for rural areas: for stronger, connected, resilient, prosperous EU rural areas) című közleménye, illetve az ez alapján megszületett Vidékfejlesztési Paktum (Rural Pact) és a vidékfejlesztési cselekvési terv. A dokumentumokból az szűrhető le, hogy a vidéki területek céljaként meghatározott erős, összekapcsolt, reziliens és virágzó vidéki területek finanszírozásában a KAP mellett egyre növekvő mértékben kell szerepet vállalnia az egyéb uniós és nemzeti forrásoknak. Ezzel egyidőben a tagországok KAP stratégiai tervei már alig tartalmaznak forrást a mezőgazdasághoz nem köthető, vidéki területen megvalósuló fejlesztésekre. Ennek következtében a vidék fejlesztésének ügye szükségessé teszi a szakpolitikákon és az azokért felelős uniós és nemzeti szerveken átívelő mechanizmusok alkalmazását, amely az eddigi végrehajtási tapasztalatok alapján minden szereplő részére jelentős kihívás. A Hosszú távú jövőkép, illetve az arra építő beavatkozások következetesen a helyi kormányzás, a részvételen alapuló megközelítés, a társadalmi innováció és a hálózatosodás fontosságát hangsúlyozzák, ezeket elengedhetetlennek tartják a hatékony vidékfejlesztés végrehajtása kapcsán. A vidékfejlesztési cselekvési terv talán legfontosabb feladata lenne, hogy a vidék fejlesztését egységes politikaként jelenítse meg, és ehhez biztosítson forrásokat is, akár különböző EU-s és EU-n kívüli alapokból, de mindenképpen koordinált módon. Az EU-s alapok együttműködésének, a projektek több forrásból való finanszírozása lehetőségének egyelőre kevés jelét láthatjuk. A probléma uniós szintű, mivel nincsenek összehangolva az alapokat szabályozó jogszabályok sem, a végrehajtás során pedig mindig a kifizető ügynökségek papíron biztos eljárásrendjei kerülnek előtérbe, szemben a kisléptékű közösségi fejlesztéseknél különösen fontos rugalmassággal. Beszédes az is, hogy a város-vidék együttműködés, valamint az uniós alapok kombinált felhasználásának eszközeként az előző (2014-2020) költségvetési időszakban megalkotott, és hazánkban is alkalmazott CLLD (Community-led local development) intézkedést 2021-től már egyetlen hazai Operatív Program (OP) sem tartalmazza, a helyi közösségi fejlesztés egyedüli eszköze így a LEADER (Liaison Entre Actions pour le Development de l'Economie Rurale) és az azt finanszírozó Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (EMVA) maradt. Ennek megfelelően a Vidékfejlesztési Paktum rendezvényein vagy az azokat megalapozó műhelymunkákon és projektekben szinte kizárólag a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság (DG AGRI) és az agrártárcák, agrárkutatók vesznek részt. Helyi szinten ugyanakkor több bíztató példa is van rá, hogy pl. a LEADER helyi akciócsoportok sikeresen kombinálják a különböző EU-s és hazai forrásokból finanszírozott projekteket. Ennek tudatában a Hosszú távú jövőképhez kapcsolódó akciótervben szereplő eszköztár, amely helyi szinten megmutatja, hogy adott időszakban milyen források pályázhatók, jó alapot jelenthet a vidéki támogatási lehetőségek bővítésére. A Hosszú távú jövőkép céljainak megjelenését a magyar KAP Stratégiai Tervben két beavatkozáson keresztül mutatja be a cikk, amelyek a társadalmi innováció előmozdításának lehetőségét hordozzák magukban, ezek az Okos falu, illetve a Társadalmi vállalkozás intézkedések. A cikk legfontosabb következtetése, hogy a vidékfejlesztés elmélete és gyakorlata elszakadt egymástól, a kívánt általános célokat tartalmazó Vidékfejlesztési Paktum, illetve az azokat elérhetővé tevő KAP stratégiai tervek céljai csak kismértékű átfedésben vannak, és a multifund megoldások egyelőre nem képesek áthidalni a távolságot.

Teljes cikk