Fajtahasználat a magyar búzatermesztésben

Bedő Zoltán – Láng László

Kulcsszavak: búzatermesztés, fajtahasználat, fajtaminősítés, fajtajogvédelem, növénynemesítés, Q10, Q16

A magyar mezőgazdaság egyik meghatározó ágazatában, a búzatermesztésben jelentős átalakuláson ment keresztül a fajtahasználat az elmúlt évtizedekben. A piaci környezet, a növénytermesztés szerkezetének változása, az EU-tagsággal járó szabályozás, a klímaváltozás hatásai, a növénynemesítési technológiák fejlődése a hagyományos tényezők mellett jelentős befolyással vannak a búzatermesztés fajtaszerkezetére.
A nemzetközi összehasonlításban hagyományosan meglévő előnyeink között jelenleg is lényeges szempont, hogy a magyar búzatermesztés kedvező agroökológiai környezetben történik és komparatív előny, hogy a termelési feltételek – éghajlati és talajadottságok – alkalmasak mind a magas fajlagos hozamok, mind a jó minőség előállítására. A termesztés stabilitását nagymértékben veszélyezteti a gyakran szélsőséges időjárás, a túlzottan nagy fajtaszám és a nem mindenütt meglévő technológiai fegyelem (yield gap). A magyar búzatermesztés egyik fejlesztési lehetősége a nagyobb hozzáadott értéket adó speciális termékek előállítása. Ennek feltétele a feldolgozóipar és/vagy kereskedelmi szféra termelést orientáló és ösztönző szerepe, beleértve a fajtaajánlást, a minőségi igények meghatározását, a nyomonkövethetőség biztosítását és az árképzést egyaránt.
A hazánk által is aláírt UPOV egyezmény és az azzal teljes mértékben szinkronban lévő magyar szabadalmi törvény alapján a hazai fajtajogvédelem és vetőmagtörvény EU-kompatibilis. A fajtaszám ugrásszerűen megnőtt, erre a hazai búzatermesztés nincs felkészülve, a hazai termesztési viszonyok között ki nem próbált EU-listán szereplő fajták száma meghaladja a Nemzeti Listán lévő fajták számát. Célszerű lenne növelni a hazai fajtaminősítés presztízsét, a fajtaválasztás szakmai megalapozottságát egy fajtaajánlati rendszer bevezetésével, például a német ajánlati listához hasonló módon.
A vetőmag előállítása – világszerte – a magánszektorba tevődött át az elmúlt évtizedekben és egyre inkább összefonódik a növénynemesítéssel. Az egész innovációs lánc hatékonyságának javítása érdekében nagy nemzetközi konzorciumok jönnek létre, és ebben mind a multinacionális vetőmagcégek, mind az állami kutatási szféra részt vesznek.

Teljes cikk