Földbirtok- és gazdaságszerkezet alakulása Magyarország nyugati kapujában

Kacz Károly – Lőrincz Zsuzsanna

Kulcsszavak: üzemszerkezet, termőföld, földhasználat, földbirtokszerkezet, egyéni gazdaság

A Nyugat-Dunántúli régiót alkotó három megye egyikeként, Győr-Moson-Sopron megye, mint az ország „nyugati kapuja” fekvésénél és természeti adottságainál fogva jelentős helyet foglal el Magyarország agrárgazdaságában. A megye gazdaságaiban a versenyképesség és a hatékonyságnövelés követelményének megfelelően a koncentrációs és specializációs folyamatok differenciáltan alakulnak az egyes gazdaságcsoportokban. Míg az utóbbi években az egyéni gazdaságok száma csökkent és az üzemek átlagos területe nőtt, addig a gazdasági szervezetek száma kis mértékben emelkedett és átlagos területük csökkent. (A megye gazdasági társaságai és szövetkezetei még így is az országos átlagnál nagyobbak.) Az FVM megyei hivatalának adatbázisa, valamint két egyéni kérdőíves felmérés alapján megállapítható, hogy a földtulajdon és a földbirtok szerkezete közel sem azonos, a termőföld-területek használata a tulajdonnál racionálisabb struktúrát mutat. A megye árutermelő egyéni gazdaságainak átlagos mérete életképes, és ezek a középüzemek nagyobb eséllyel állnak helyt a piaci versenyben. Összességében úgy véljük, hogy a már kialakult üzemi-működési formák feltehetően hosszabb távon is tartósnak bizonyulnak, főként a közepes méretű, illetve a nagyobb gazdasági társaságok és egyéni gazdálkodók (családi gazdaságok).

Teljes cikk