Kép vagy tükörkép, avagy gondolatok a fenntarthatóságról

Szlávik János – Csete Mária

Kulcsszavak: fenntartható fejlődés, hagyományos makrogazdasági mutatók, externáliák, közjó versus közrossz, gazdasági növekedés vagy fejlődés

A hagyományos makrogazdasági mutatók hiányosságai, torzító hatásai még inkább szembeötlők, ha a fenntarthatóság nézőpontjából folytatjuk a vizsgálatokat. A gazdaság mérésére szolgáló pénzegységek mögött eltérő javak és szolgáltatások állnak, melyek közül egyesek az életet szolgálják, míg mások akár halálhoz is vezethetnek. A gazdasági növekedést mérő mutatók (mint például a GDP) a fent említett különbséget elfedik. A GDP növelése válik elsődleges céllá, számos esetben a fenntarthatóság gondolatiságának ellentmondva. A közgazdaságtudomány fő iránya még ma is azt feltételezi, hogy minden előállított jószág a jólétet szolgálja. A társadalmi jólétet tekintve pedig tevékenységünket az externális hatások figyelembevételével szükséges folytatni. Tekintettel arra, hogy a negatív externális hatások közjó helyett közrosszat okoznak, a pozitív externáliák ellepleződése viszont társadalmi veszteségeket eredményezhet. A negatív externáliák esetében a pozitív GDP-növekedés csalóka, hiszen a társadalom esetenként többszörösen megfizeti (természeti és épített környezet károsodása, egészségkárosodás, biodiverzitás csökkenése stb.) ezt a pozitív látszatot. A fenntarthatóság esetében az eddigi gazdasági növekedés orientált stratégiákhoz képest a gazdasági fejlődés megítélése jelenti az egyik fő különbséget, vagyis ez esetben nem maga a gazdasági növekedés, hanem a fejlődés, a minőség a megvalósítandó cél, s a gazdaság eszközként szolgál. Ezzel kapcsolatban merült fel a kérdés, hogy a gyakorlatban a különféle célok, programok és stratégiák mennyire koherensek, ill. konzisztensek. A fenntartható fejlődés megvalósulásának nézőpontjából több szempontból is fontosnak tartjuk a regionális szintet, ezért tanulmányunk második felében a fenntarthatóság és konvergencia összefüggéseit vizsgáljuk.

Teljes cikk