A precíziós szántóföldi növénytermesztési technológiára való átállás becsült makrogazdasági hatásai, különös tekintettel a beruházási költségekre és megtérülésére

Kemény Gábor – Takácsné György Katalin – Gaál Márta – Keményné Horváth Zsuzsanna

Kulcsszavak: elterjedtség, informatika, közgazdasági előnyök, költségek, gabonafélék, Q01, Q11, Q16

Az Agrárgazdasági Kutató Intézet égisze alatt 2016-ban a precíziós mezőgazdaság és talajkímélő művelés magyarországi elterjedtségének, illetve alkalmazási jellemzőinek feltárása céljából kérdőíves felmérést készítettünk, továbbá mélyinterjút folytattunk le a növénytermeléssel foglalkozó tesztüzemi gazdaságok körében. A megkérdezett válaszadók 6,9 százaléka folytatott precíziós tevékenységet. Vizsgálataink szerint a szántóföldi precíziós gazdálkodás a fő növénykultúráknál (búza, kukorica, repce, napraforgó) egyértelmű többlethozammal, költség- és jövedelmezőségi előnnyel rendelkezik az általános műveléshez képest. A makroszintű hatások közül ki kell emelni a kisebb környezetterhelést (fajlagos inputfelhasználást), valamint hogy nemzetgazdasági szinten alacsonyabb inputanyagimportot eredményez. Elterjedésének legfőbb gátjaként a kérdőíves felmérésben részt vevő precíziós gazdálkodók a jelentős beruházásigényt azonosították. Jelen tanulmányban a felmérésre építve azt vizsgáltuk meg, hogy a precíziós gazdálkodásra való áttérés a szántóföldi növények esetében milyen beruházásokat kíván üzemi és makroszinten, azok mekkora beruházási költséggel járnak, és hogy a technológia bevezetésének forrásigénye hogyan viszonyul a realizálható előnyökhöz. A beruházási költséget illetően nem mindegy, hogy a beruházásnál teljes gépparkcserét kell-e végrehajtani, a meglévő gépparkot szükséges precíziós eszközökkel felszerelni vagy csak szerkezeti elemeket, illetve szoftvereket kell beszereznie az üzemnek. Tanulmányunkban e három szcenárió költségére vonatkozóan a KITE Zrt. által rendelkezésre bocsátott adatok alapján végeztünk becslést. Összességében megállapítottuk, hogy a gazdálkodóknak – az 1000 ha alatti és feletti területtel rendelkezőknek egyaránt – mind a szerkezeti elemekkel és szoftverekkel történő felszerelés, mind pedig a precíziós eszközökkel való felszerelés számításaink szerint megéri, mert annak költsége megtérül a technológia eredményeként keletkező többletjövedelmekben. A megtérülés egyedül a teljes gépparkcserénél nem igazolódott. Vélhetően a precíziós gazdálkodás intenzívebb terjedésnek indulna Magyarországon, ha a hazai és/ vagy az uniós támogatási rendszer – szubvenciók vagy akár visszatérítendő támogatás, kamattámogatott hitel formájában – forrást biztosítana a gazdák számára a precíziós technológiai elemek adaptálására.

Teljes cikk