A közfoglalkoztatás szerepe és helye Hajdúnánás élelmiszer-gazdaságában

Szólláth Tibor

Hajdúnánáson a közfoglalkoztatási program ma ismert formája öt évvel ezelőtt indult útnak. Öt év alatt számtalan eredményt, megvalósult fejlesztést és értékes gyakorlati ismeretet szerzett a település a közfoglalkoztatási program kereteinek hatékony kihasználásáról. Ennek az írásnak a célja az, hogy az előző évek tapasztalataira alapozva megismertesse az olvasót a közfoglalkoztatás élelmiszer-gazdaságban betöltött szerepével Hajdúnánáson.
A közfoglalkoztatásban 2011-ben országos szintű szemléletváltás valósult meg azáltal, hogy a Magyar Köztársaság Kormánya 2011 áprilisában elfogadta a Széll Kálmán Terv alapján készített Magyarország Nemzeti Reformprogramját. A program egyik kiemelt célja az volt, hogy az elsődleges és a köztes munkaerőpiacról kiszorult munkakeresők számára maga az állam biztosítson jövedelemszerző munkalehetőséget a közfoglalkoztatás keretein belül.
A közfoglalkoztatási program résztvevői három kategóriába sorolhatók Hajdúnánáson. Vannak, akik koruk, végzettségük vagy mentális állapotuk alapján nem alkalmasak az elsődleges munkaerő-piaci foglalkoztatásra. A második kategóriába azok a jellemzően képzett fiatalok tartoznak, akik még nem rendelkeznek kellő munkatapasztalattal és a program keretein belül tudnak gyakorlatot szerezni. Végül, de nem utolsósorban pedig beszélhetünk olyan kor, végzettség és mentális állapot alapján alkalmasnak ítélhető munkavállalókról, akik valamilyen oknál fogva mégsem tudnak elhelyezkedni az elsődleges munkaerőpiacon. Természetesen a közfoglalkoztatás nem egyenértékű az elsődleges munkaerőpiacon történő foglalkoztatással, ugyanakkor a település szociális politikájának részeként kiutat jelent a tartós munkanélküliség és a segélyezési rendszer kereteiből.
Hajdúnánáson a közfoglalkoztatási program elindulásának kezdetétől fogva az volt a célunk, hogy kiaknázzuk a település nyújtotta lehetőségeket, amelyek a város termelőhelyi adottságai miatt főleg a mezőgazdaságban, a mezőgazdasági termelésben rejlenek. Ezen a területen valódi, értékteremtő tevékenység a 2011-es év előkészületei után 2012-ben valósult meg.
Az elmúlt négy évben a közfoglalkoztatási program komoly változást hozott a település életében. Sikerült felkarolni és újból hasznosítani a parlagon heverő értékeket, feledésbe merülő szakmáknak adtunk újra értelmet és mostanra ökológiai gazdálkodásból származó termékekkel tudjuk ellátni a település lakóit. Természetesen önmagában a közfoglalkoztatás ehhez nem volt elég, de a program megadta a változásokhoz szükséges kezdő löketet. Hajdúnánás városa élt az adandó lehetőségekkel, a stratégiai tervezés és az innovatív szemlélet révén pedig egy magasabb szintű fejlődési pályára állt.
Fontosnak tartom kiemelni ugyanakkor, hogy a közfoglalkoztatási program sikere nehezen mérhető. A közfoglalkoztatás keretében megjelenő eredményeket csak a 2011-et megelőző évek közfoglalkoztatási programjainak eredményével érdemes összevetni.
Véleményem szerint a forprofit szektorral történő összehasonlítás a rendszer sajátosságai miatt hibának bizonyulna. Éppen ezért ez az esettanulmány nem hivatott ilyen jellegű elemzések bemutatására, csupán a hajdúnánási közfoglalkoztatás jellemzőit kívánja bemutatni.