Az agrár-közgazdasági kutatások trendjei (2008–2015)

Forgács Csaba – Mészáros Sándor

Kulcsszavak: agrár-közgazdasági kutatás, fenntarthatóság, agrárpolitika, főáram, Q01, Q10, Q15

Korábbi vizsgálatunkhoz képest egyik legfontosabb fejleménynek tartjuk a fenntarthatóság előtérbe kerülését az agrár-közgazdasági kutatásokban. A közelmúltban 75. születésnapját ünneplő Csáki Csaba már a nyolcvanas években foglalkozott a világ és Magyarország mezőgazdaságának fenntartható fejlődésével, aminek definícióját a Brundtland Bizottság ugyanabban az évtizedben adta meg. Azóta két fontos fejlemény következett be: az egyik a fenntarthatóság mérése az ökológiai lábnyom segítségével, a másik a fenntarthatóság alapvetően gazdasági tartalmának kibővülése a demográfia, a szociális szempontok és a természeti környezet tényezőinek figyelembevételével. A fenntarthatóság jelenlegi helyzete nem megnyugtató, sem a globális szintű túlfogyasztás (túl nagy ökológiai lábnyom), sem az országok közötti rendkívüli mértékű differenciáltság miatt.
Egy másik fontos trend a jövő kihívásainak felmérése, az élelmiszerek termelése és fogyasztása területén figyelhető meg. E tekintetben az OECD 2015. évi, zaragozai agrár-felsőoktatási konferenciája jelentett fontos előrelépést. Catherine Moreddu szerint a három legnagyobb kihívást a növekvő és gazdagodó népesség élelmiszerigényeinek kielégítése, a termelékenység fenntartható módon történő javítása, valamint a klímaváltozásra való reagálás jelenti. Mingues és Connor szerint a 21. században a mezőgazdasági termelés 70%-os növelése szükséges világviszonylatban, de ilyen mérvű termelésbővítés szerintük csak nagyüzemekben és tetemes beruházások révén érhető el.
A megfigyelt 13 tudományos konferencia programjai egyértelműen visszatükrözik a fenntarthatóság témakörének megnövekedett fontosságát, valamint az egyéni és kisgazdaságok helyzetére, eredményeire, problémáira vonatkozó kutatások bővülését. Robbanásszerűen nőtt az élelmiszerláncokkal, továbbá az élelmiszer-biztonsággal összefüggő kérdések elemzése. A fogyasztói magatartás és az innováció szignifikánsan több kutató figyelmét keltette fel az utóbbi években. Ezen irányzatok a hazai kutatók számára is üzenetértékűek. A megfigyelt tanácskozások szakmai programjai erősen főáram-orientáltak voltak, mivel az azokra elfogadott előadások 79,3– 84,9%-a a Top 20 lista témáinak valamilyen szempontból való feldolgozását célozta.
A tudományos kutatás számára pedig – többek között – annak tisztázása jelent nagy feladatot, hogy a fenti kihívásokat az eddigi (agrár)gazdasági paradigmák alapján lehet-e megvalósítani vagy inkább újabb paradigmák kimunkálására lesz szükség.

Teljes cikk