A bioenergia szerepe az energiaellátásban

Popp József

Kulcsszavak: energiaellátás, megújuló energia, bioenergia, bioüzemanyag, környezet

Az energiapolitika célja az energiakínálat kockázatának minimalizálása mellett az energiaárak alacsony szinten tartása és az energiafelhasználás környezeti hatásának csökkentése. Az EU energiaimport-függősége aggasztó, az energiaellátás zavartalan biztosítása érdekében egyre fontosabb lesz a behozatal és az elérhető energiaforrások diverzifikálása. Növekvő olajáraknál előtérbe került az energiabiztonság kérdése, ami a bioenergia-termelés további növeléséhez vezet. A globális primer energiaellátásban a fosszilis energia aránya 87%, a megújuló energiáé csupán 13%, amiből a biomassza 80%-ot tesz ki. A felhasznált biomassza 87%-át adja a fa és csupán 10%-át a mezőgazdaság. A globális primer energiaellátásban 2035-re a fosszilis energia aránya 81%-ra csökken, a megújuló energiáé pedig mindössze 19%-ra nő. A modern bioenergia-termelésben a bioüzemanyag-gyártás azért játszik fontos szerepet, mert a közlekedés használja fel a kőolaj 60%-át és a gépjárművek 96%-a fosszilis üzemanyaggal üzemel. Továbbá a személygépkocsik száma 2050-re megduplázódik. Ma technológiai realitás, hogy a bioüzemanyagoknak nincs azonnal, illetve a közeli jövőben alkalmazható alternatívája. A bioenergia előállításában elsősorban a bioüzemanyag-gyártás befolyásolja a földhasználat alakulását. Jelenleg a globális szántó- és ültetvényterület 2,5%-át használja a bioüzemanyag-gyártás, a felhasznált nyersanyag egy része viszont takarmányként visszakerül az állattenyésztéshez, ezért az energianövények nettó globális földhasználata 1,5%-ra csökken. Az USA korlátozza a kukorica felhasználását az etanoltermelésben, hogy ne veszélyeztesse az élelmiszer- és takarmányipar nyersanyagellátását. Hasonló törvényjavaslat készült az EU-ban is, de még nem került szavazásra az Európai Parlament elé. A második és harmadik generációs technológia piaci bevezetése még várat magára. A megújuló energiaforrások beruházásainak finanszírozásáért folytatott versenyben a nap- és szélenergia kerül előtérbe. Az energiából származó globális CO2-kibocsátás évi 30 milliárd tonna, és további cselekvés nélkül 2017-re eléri az engedélyezett maximumot. A bioüzemanyag-felhasználással megtakarított üvegházhatású gázok mennyiségéről szóló tanulmányok nagy különbségeket mutatnak, de összességében pozitív hatásról számolnak be. Magyarországon a megújuló energiaforrások aránya a teljes energiafelhasználásban a jelenlegi 7,4%-ról 14,65%-ra növekszik 2020-ra. Kérdéses azonban a célérték teljesítése, ugyanis Magyarországon ma a megújuló energiaforrás 77%-át még a fa és fahulladék teszi ki. A nukleáris energia hányada a villamosenergia-termelésben 44%, a Paksi Atomerőmű bővítésével Magyarország energetikai bázisa egydimenziójúvá válik, sőt a beruházás nagy költsége elszívhatja a megújuló energia támogatási forrásait.