Online kérdőíves felmérés a Gazdálkodás olvasóinak és szerzőinek körében

Fehér András – Szabó G. Gábor – Szakály Zoltán

Kulcsszavak: elégedettség, vélemények, olvasók, szerzők, Gazdálkodás

A Gazdálkodás című tudományos folyóirat 1957 óta jelen van a hazai szaklapok között, ezalatt az egyik legkiemelkedőbb folyóirattá vált az agrárökonómia területén. A Gazdálkodás szerkesztőbizottsága úgy gondolta, ennyi év távlatában szükséges lenne megismerni az olvasók, illetve szerzők véleményét a lapról, mivel az ő megállapításaik, kritikáik, illetve javaslataik ismerete nélkül manapság már nem lehet megfelelően felépíteni és működtetni egy tudományos folyóiratot.
Az online kérdőíves megkérdezés legfőbb célja a Gazdálkodás agrárökonómiai tudományos folyóirattal kapcsolatos olvasói, illetve szerzői elvárások, vélemények feltérképezése volt. Kíváncsiak voltak, hogy az előfizetői kör preferenciái miben változtak az évek során a lap beszerzését, illetve az egyes rovatok és cikkek jellemzőit illetően. A megkérdezés alapját egy 800 címet tartalmazó e-mail lista képezte, amelyből 175 értékelhető válasz érkezett vissza. A kérdőíves kutatás nem reprezentatív módon zajlott.
A következőkben a legfontosabb eredményeket emeljük ki. A válaszadók háromnegyed része jelenleg nyomtatott formában jut hozzá a laphoz, azonban a jövőt illetően az online felület preferálása szembetűnő. A folyóirat előfizetési díját megfelelőnek minősítették. A lap formai megjelenését és tudományos színvonalát egyaránt jó körüli értékeléssel minősítették. Az olvasók és szerzők számára szükséges információk esetében az alkalmazott kutatások tudományos eredményei bizonyultak a legfontosabb információtípusnak. A rovatok közül a tanulmány rovat kiugróan a legnépszerűbbnek bizonyult. A megkérdezettek 80%-a járt már a Gazdálkodás honlapján, és 94%-uk szerint a nemzetközi elektronikus rendszerekben is meg kell majd jelentetni a cikkeket a jövőben. A lapban a válaszadók több mint 70%-a publikált már, az eddig nem publikálók leginkább az időhiányt, a zökkenőmentes befogadást és elbírálást említették meg, valamint a kutatási eredményekben való jobb előrehaladást, illetve a magasabb szakmai színvonalat és az impakt faktoros besorolást hiányolták.