A közvetlen támogatások új rendszere Magyarországon 2014–2020 között: kötelező elemek és a döntéshozók mozgástere

Potori Norbert – Kovács Máté – Vásáry Viktória

Kulcsszavak: KAP 2014–2020, közvetlen támogatások, Magyarország

A tanulmány célja, hogy az olvasót eligazítsa a Közös Agrárpolitika új közvetlen támogatási rendszerében, amely véleményünk szerint a tagállamok számára – a sokat hangoztatott egyszerűsítéssel szemben – minden korábbinál bonyolultabb ország- és régióspecifikus támogatási rendszerek kialakítását teszi lehetővé. Az átláthatóság érdekében összefoglaltuk az új rendszer alkalmazásához szükséges fontosabb döntési lehetőségeket. Ezek közül nagy jelentősége lehet a kiegészítő átalánytámogatással kapcsolatos döntéseknek, amennyiben Magyarország nem vezeti be a közvetlen kifizetések korlátozását (capping). Az új rendszer a magyar agrárpolitika törekvéseihez megfelelő eszközöket kínál. Számításaink szerint a kisgazdaságok egyszerűsített támogatását a közvetlen támogatásra jogosultak 55-60 százaléka preferálná. Az érintett gazdálkodói kör 70-80 millió euróval (gazdaságonként átlagosan 720-755 euróval) több támogatáshoz juthat, mint az egyéb közvetlen támogatások igénylése esetén. Magyarország, a kiegészítő átalánytámogatás nagyságának függvényében, az összes 1. pilléres forrás 27-48 százalékát fordíthatná az alap-, illetve a SAPS-támogatásra. A 2020-ig terjedő időszakban hektáronként 70-130 euró alap-, illetve SAPS-támogatással lehet számolni. A közvetlen támogatások 15 százalékának termeléshez kapcsolása nem csak az állattartás jelenleg termeléshez kapcsolt támogatásainak kiváltására, de más ágazatok (pl. kertészet) támogatottságának növelésére is lehetőséget ad.