A vágósertés-előállítás versenyképessége és annak főbb befolyásoló tényezői

MIHÁLY-KARNAI LAURA – RÁCZ ZSOLT – MARCZIN TAMÁS – TÓTH SÁNDOR – SZŐLLŐSI LÁSZLÓ

Kulcsszavak: Kulcsszavak: sertéságazat, hatékonyság, hizlalás, esettanulmány JEL kód: Q12, Q13, Q14

Teljes cikk
DOI: https://doi.org/10.53079/GAZDALKODAS.70.2.t.pp_127-145
A tanulmány célja egy jó színvonalon gazdálkodó üzem adatain alapuló esettanulmány segítségével bemutatni, hogy a 2024. évi gazdasági környezetben, az egyes ökonómiai és naturális tényezők változása mellett, hogyan alakul egy vágósertés-hizlaló üzem jövedelemtermelő képessége. A kutatás során üzemtani elemzés keretén belül tényadatokon alapuló modellezést végeztünk. Továbbá szakirodalmi források feldolgozásával elemeztük a sertéshizlalás globális és hazai összefüggéseit.
A tanulmány bemutatja, hogy egy jó színvonalon gazdálkodó nagyüzemet 2024-ben milyen naturális mutatók, költség- és bevételszerkezet, illetve hatékonysági mutatók jellemeznek. Vizsgálatunk kitér arra, hogy az afrikai sertéspestis (ASP) és az orosz–ukrán háború miként hatott a sertéstartás jövedelmezőségére 2015–2022 között. Kereszttábla-elemzés segítségével bemutatjuk a fajlagos takarmányfelhasználás (FCR) és a takarmányár változása függvényében a jövedelemtermelő képesség változását, így reális képet kapunk a jelenlegi piaci helyzetben szükséges hatékonyságról, azaz mely szintek teszik elérhetővé a jövedelmező termelést.
A modellszámítás eredményei alapján megállapítottuk, hogy a vágósertés-előállítás az elmúlt évek kihívásai után jövedelmező volt 2024-ben. Továbbá, kereszttáblák segítségével bizonyítottuk, hogy a kedvezőbb technológiai hatékonyság – alacsonyabb, azaz jobb FCR-érték mellett – magasabb jövedelmezőséggel párosul, ami alátámasztja, hogy az FCR javítása meghatározó a sertéshizlalás gazdasági eredményességének alakulásában.